BLOG#11 2018.07.09.
Az alap technikám meg volt már hozzá korábban is, tehát egy becsületes külső hangkártya (Focusrite Scarlett 6i6), aktív stúdió monitor hangfalak (Yamaha HS8) és hozzá tartozó hangfal állvány.
Eddig ezek és a munka asztalom a hálószobában voltak, a sarokban (a sarok nagyon rossz akusztikai szempontból!). Megjegyezendő, hogy a felsorolt kütyük/vasak nem háztartási hi-fi cuccok, tehát nem alaplapi hangkártya és nagyon nem hi-fi/disco hangfal, hanem azoknál jóval magasabb minőség/hangkép/ár jellemzi őket. Viszont igazi nagy pro stúdió kategóriában csak belépőszintűek vagy esetleg attól egy igen picit jobbak!
Tehát ezt a technikát rakom össze egy szobába, amit előtte alaposan megtervezek és feljavítom az akusztikát benne, már amennyire a lehetőségek engedik.
Szinte minden esetben a producerek/zenekészítők építenek ilyen vagy ehhez hasonló szobát, azért hogy a zenéjüket tökéletesre tudják kikeverni. Egy rossz akusztikájú szobában, ahol nagy a visszhang, sok a reflexió, ezáltal eltűnnek/felerősödnek a különböző frekvenciák... nem lehet megfelelő arányokat létrehozni. Vagyis a zene amit szerkesztünk, az máshol nagyon nem úgy fog szólni, mint ahogy azt a készítésnél (otthon) hallottuk.
Mivel én nem vagyok producer (ez már nem fér bele az időmbe sajnos), inkább csak egy "egyszerű diszkós" (ahogy mondani szoktuk)... ezért nekem nem múlik annyira sok a lehallgatáson, mint egy producernek. Viszont imádok zenét hallgatni, ha az becsületes minőségben szólal meg. Illetve amikor zenét válogatok, nagyban befolyásolhatja a döntésemet egy rossz megszólalás és előnyös lehet ha észreveszek mondjuk egy rosszul sikerült mastert.
Terveim szerint a jövőben több Vlog-ot / tesztelős videót fogok készíteni, amihez szintén nem árt egy szoba amiben jó a mikrofon hang (is), illetve rendesen be lehet kamerázni, világítani... ezt is figyelembe vettem a tervezés során. Az igazat megvallva elég sok holmim is felgyülemlett már az évek során, nem árt már azoknak is egy becsületes hely (pl. a bakeliteknek).
Ez így jól hangzik, nem?
Egy pici baj van csak... méghozzá az, hogy a szoba ami rendelkezésemre áll, nem túl nagy... mondhatni kicsi: 8 m2. Ekkora szobában tökéletes(közeli) akusztikát építeni nem igazán lehet (ahhoz minimum 20-25 m2 kellene), de azért megteszem amit csak lehet! Na meg persze túl sok minden be sem fog férni, mivel az akusztikai javításnak van egy területben fizetendő ára is! :)
Több éve tervezgetem a stúdiót. Eleinte csak fejben, majd elkezdtem rajzolgatni, méretezgetni is, amiből mindig újabb és újabb verzió született, ahogy jöttek a plusz ötletek és ahogy egyre inkább kikupáltam magam akusztikai ismeretekből. Ez nem könnyű dolog, tele az internet jó és rossz ismertetőkkel, tanácsokkal, szakemberrel és kóklerrel is. Nem vagyok akusztikai szakember, de a hangtechnikai és disco iparban lassan 20 évet húztam már le. Ez idő alatt kitapasztaltam már, hogy viselkedik a hang különböző körülmények között és meg tudom állapítani pontosan mi az, amit a fülem hall. Természetesen a végső tervem előtt kikértem egy szakértő véleményét is, ami sokat segített! Ezúton is köszönöm Gábor!
Nem szeretnék teljesen mélyrehatóan belemenni az akusztikai elméletbe, sikerült találnom egy oldalt/blog-ot ami tényleg korrektül leírja azokat. Akit nagyon részletesen érdekel az itt olvasson (sokat!). A többieknek két mondatban az akusztikai alap problémáról: A kemény nagy felületek visszaverik a hangokat, amik ezáltal nagyon gyorsan ide-oda ping-pongoznak a szobában és felerősödnek. Méghozzá egyeletlenül (mindegyik frekvencia különböző mértékben), ezáltal jelentősen rontva a hangfalból jövő eredeti hangképet, amit hallani szeretnénk.
A szoba tehát kicsi és sok mindent kell berámolnom. Ami az abszolút elsődleges, hogy hova kerülnek a hangfalak, ez meghatározza a fő asztal helyét, és utána jön majd csak a többi minden. Akusztikai szempontból szinte a legfontosabb, hogy a hangfalakat a lehető legjobb helyre rakjuk, pontosabban inkább az, hogy ne tegyük őket rossz helyre! :) Ami az abszolút legrosszabb hely a hangfalak számára az a sarkokba való úgymond beforgatás, illetve a különböző aszimmetrikus és elforgatott pozíciók. Ha a szoba szabályos négyzet alapterületű az szintén problémás. Nekem szerencsére téglalap alapú a szobám. Ez esetben a rövidebbik oldalak valamelyikére kell helyezni a hangfalakat (különösen ha ennyire kicsi a helyiség). Tehát 2 választásom lenne, de mivel a szobában 2 ajtó is van, és ezek az egyik oldalt kizárják, a hangfalaimnak és a fő asztalomnak egyetlen helye lehet.
Több szakember mérése is alátámasztja, hogy a legjobb lehallgató pozíció (tehát a fő szék helye) a szoba hosszának a 38%-nál van, így ezt a szabályt is betartom. Ezek az elméletek tehát megadták az alap pozíciókat. A bútoraim java már megvolt, így azoknak a méretei fixek. Szerencsére nem akadályoztak a szabályok betartásában, de ha ilyen probléma állna fent, érdemes pár ezer forintot asztalosra költeni vagy megoldást találni. Ha ezeket az alapokat nem tartjuk be, akkor teljesen feleslegesen dolgozunk/építkezünk. Mivel ez egy home stúdió, nagyon valószínű, hogy nem tudunk minden szempontnak tökéletesen megfelelni... nem egy üres telekkel kezdjük a tervezést/építkezést - ez nem az a kategória - viszont pont ezért kell igyekeznünk, amennyire lehet ellensúlyozni a hibákat/hiányosságokat, amik ellen nem tehetünk. Ilyen az én esetemben a kis alapterület, de például új asztalt vehetek/készíthetek ha szükséges.
Helyet kell csinálnom a dj pultomnak, ami jelen esetben egy XDJ-RX2. Azonban soha nem tudni mit hoz a jövő, számolni kell azzal, hogy ha kell elférjen egy nagyobb pult is. Ehhez már megvolt a bútorom. Ennek a pultnak az aljában van némi tárolási lehetőség, például a nyomtatóm, a CD-im egy része, kábelek és egyéb apróságok elférnek benne. Régi vágású discos révén bakelitről is zenéltem annak idején, (bár a nagy bakelites korszak legvégén) ezáltal van egy kisebb bakelit gyűjteményem, amit ritkaságokkal és számomra kedves zenékkel ma is bővítek. Illetve időnként készítek classic mixeket ezekből. A lemezeket eddig ládában tároltam, a lemezjátszókat pedig szekrényben, alkalomadtán pedig pakolás ide-oda. Ez nyilván problémás, csökkenti az esélyét is az időnkénti használatnak. Ha meghallgatnék 1-2 kedvencemet vagy mondjuk frissen vásárolt lemezeket, akkor tovább tart a rámolás mint az "élvezet". Na meg létezik egy dj-nek szebb látvány, mint egy lemezes pult, ami alatt szépen sorba állított bakelitek vannak? - Nem! Ennek is be kell tehát férnie - és ehhez új bútor is kell.
Tipp: az Ikea Kallax az egyik legjobb megoldás erre a célra, viszont sajnos nálam ez nem fért el, és színben sem volt megfelelő.
A hely éppen elég volt arra, hogy körbe kerítsem magam ezzel a két pulttal, így szimmetrikus marad a berendezés - ami legalább így nem fog plusz bonyolultabb akusztikai problémákat okozni - könnyen hozzáférek bármelyikhez, még a monitor hangfalak is nagyjából fülre esnek zenéléskor, és nem mellesleg, szem előtt is lesz (nem háttal ülök neki). A gond az, hogy egy live-mix -hez, vagy egy készülék teszthez nem igazán lehet jól bekamerázni egyik pultomat sem, mivel rá vannak tolva a falra. Nagyon sokat agyaltam és tologattam mindent (terveken), hogy ennek a szempontnak is megfeleljek. A megoldás végül egy "összecsukható" pult lett, ami egy bútorlapból és egy erősebb fajta szintetizátor állványból áll. Ebből a szoba közepére pultot építek 2 perc alatt, körbe kamerázhatom, meg tudom világítani, és a háttér maga a stúdió lesz. A tárolás pedig összecsukva egyszerű. További szekrényre vagy legalábbis tárolási lehetőségre lesz szükségem, mert nagyon sok kisebb technikai "lomom" van, illetve a teljes CD gyűjteményt se szeretném a padlásra elrakni. Erre már csak a mögöttem lévő fal maradt, amit egy későbbi fázisban fogok megoldani, mert ezen a falon tudok majd esetleg variálni különböző további akusztikai panelekkel / megoldásokkal.
A szobában létrejövő reflexiókat ("olyat kapsz, a fal adja a másikat...!" :D ) porózus elnyelető akusztikai panelekkel fogom kezelni, amiket magam készítek el. Rengeteg jó és olcsó DIY megoldás létezik ezeknek az elkészítésére, így a méreg-drága gyári panelekhez képest töredéke összegből érhetünk el hasonló eredményeket, és a design-t is egyedivé tehetjük. Tőlem nem áll messze az asztalos/kárpitos meló (a disco építések hozadéka), de sok olyan jó módszert láttam a neten, amit szerintem bárki megtud csinálni, aki tudja hogy a kalapácsnak melyik a nyele és a feje.
A broadband panelek működése nagyon röviden és nagyon leegyszerűsítve:
A hang a levegő részecskék mozgása. A hang terjedésekor a részecskék szabadon mozognak a levegőben - és mint tudjuk, a hang nagyon gyors! Amikor olyan felületnek ütköznek a részecskék, amin nem képesek áthatolni, (például a fal vagy egy üveg felület) akkor visszaverődnek. Ha viszont egy kellően sűrű porózus anyag áll az útjukban, mint például a gyapot, akkor azon áthatolnak, miközben súrlódnak energiát veszítenek és lelassulnak. Ha a panelünket nem közvetlen a falra tesszük, hanem legalább 5 cm légrést hagyunk mögötte akkor az elgyengült részecskék amik átmentek a panelünkön, neki ütköznek a falnak, visszaverődnek, és ismét áthatolnak a gyapoton, amikor is tovább lassulnak (vagy akár teljesen megállnak). Tehát a panel duplán lassítja és elnyeli a részecskéket. Ez a fizikai elmélet a magasabb (>300 Hz) frekvenciás hangok esetében igaz! Talán egyértelmű, hogy minél nagyobb felületet fedünk le ilyen panelekkel, annál jobb, de a legfontosabb az elsődleges reflexiós pontokra (first reflection points) rakni azokat! A részletesebb működés és az elhelyezések megértéséhez ajánlom ezt az írást.
Az általam készített broadband panel egy fából készült keret, kitömve ásványi kőzet gyapottal, kárpittal bevonva. A lényeg a gyapot sűrűsége és vastagsága, a kulcs pedig az, hogy ne közvetlen a falsíkra helyezzük el a paneleket hanem hagyjunk több cm légrést! Különböző sűrűségek és vastagságok különböző frekvencia tartományokban hatásosabbak, a korábban linkelt oldalon ezekre is találni pontos instrukciókat. A legjobb helyszükséglet : ár : hatékonyság arány a 10 cm vastag paneleknél van. Inkább fedjünk le nagyobb területet 10 cm-es panelekkel, mint kevesebbet 20 cm-essel. Sűrűséget tekintve legalább 50kg/m3, de ha szeretnénk, hogy kicsit még "alacsonyabb" frekvencián is hatékony legyen (általában min. 300 Hz) akkor 90-100 kg/m3. Sajnos azt tapasztaltam, hogy az a gyapot amit minden "akciós" barkács áruház vagy építőanyag telep árusít, csak 30kg/m3 sűrűségű, sőt gyakran ezt az adatot meg se találni a terméken vagy az üzletben.
A sűrűbb gyapot nagyon nehezen beszerezhető, legalábbis kis mennyiségben (Győr környékén vagy a neten). Nagyon sokat jártam utána... ahol be lehet szerezni, ott csak raklapos mennyiségekről beszélnek, néhány csomaggal még rendelni sem lehet. Mindezek mellett nem egyenes arányban növekszik az ár a sűrűséggel. Készítettem egy táblázatot árak átlagáról sűrűségre levetítve, amely szerint a legjobb vétel a 70kg/m3 (lenne).
Anyagi és hatékonysági szempontokat figyelembe véve számításaim szerint számomra a legjobb megoldás 10cm (vagy esetleg 5cm) 40kg/m3 és 5cm 90kg/m3 es gyapot egymásra rakva... lett volna. De sajnos nem tudtam beszerezni a sűrűbből (hónapokat kellett volna várni....az építőiparban 3 csomag nem mennyiség). Nagy nehezen sikerült 40kg/m3 sűrűségű 10cm vastag gyapotot beszereznem (ráadásul igen kedvező áron) így ebből építkeztem. A panelek úgy készültek, hogy később könnyen ki tudom cserélni benne a gyapotot ha szükségesnek érzem.
A keret 18 mm vastag, 120 mm széles, szárított, gyalult fenyőből készült. Vigyázzatok, mert a barkács áruházakban az ilyen jellegű anyagot 5-8-szoros áron lehet kapni, a fatelepekkel ellentétben. Persze vannak különböző minőségi szintek, azért ne zsalu anyagból csináljátok! A deszkát magam szabtam méretre, majd csiszoltam, és fehér 3in1 lazúrral kezeltem/színeztem. Az összeillesztéseket előfúrtam és süllyesztettem, hogy mégis csak kinézzen valahogy, de azért szándékosan nem akartam átlépni egy határt, mert elsőosztályú bútor minőséget sokkal nehezebb előállítani, és úgy gondoltam jó ha látszik rajta, hogy kézzel készült! A keretek összecsavarozása után tűzőgéppel rögzítettem a textilt a keretbe. Ez lehet bármilyen textil anyag, a lényeg hogy légáteresztő legyen! (legolcsóbb a lepedő vászon) Én ezen belül még pluszba raktam 1 cm vastag flíz vattát (kárpitos anyag), hogy tuti biztos megakadályozzam a gyapot kiporzását, illetve szerintem ez egy kicsit még javítja a csillapítást. Aztán jön a gyapot, majd a hátuljára is 1 cm flíz. Egy panel mérete 64x104 cm, mert a gyapot jellemzően 60x100-as táblákban kapható, így nem kell azt szabdalni.
A szobában a legnagyobb szabad egybefüggő felület a plafon, így az arra helyezett panelekkel könnyű jó csillapítási eredményeket elérni, ráadásul hely felhasználás szempontból is ez okozza a legkisebb veszteséget ugyebár. Én egy hatalmas cloud panelt készítettem, ugyanaz a felépítés, mint a fali paneleknél, de 250 x 200 cm a "kicsike" alapterülete. Itt kiemelten figyelnem kellett a súlyra, mivel csak egy már meglévő álmennyezeti tartószerkezethez tudtam rögzíteni a monstrumot. Azért egy ekkora, akár 40-50 kg-os panel plafonra szerelése nem veszélytelen, ezt már csak hozzáértő végezze! Nem lenne mókás ha valakire vagy valamire leszakadna! A cloud panelre körben 10 méter SMD 5050 meleg fehér LED-et raktam RF vezérléssel. Ez nagyon jó alapfényt ad a munkához, hangulatos, és növeli a térérzetet is.
Ahogy említettem ezek a panelek leginkább a közép és magas frekvenciákon csillapítanak, na de mi lesz a mély tartománnyal? Ez önmagában is kicsit nehézkes kérdés, mert a mély frekvenciákat jóval nehezebb hatékonyan kezelni. Nekem ezen kívül további problémáim is adódtak, már a tervezéskor is. A mélyek felerősödése jellemzően a szoba sarkaiban történik, ezért szinte minden alkalommal úgy szokás nekiállni, hogy a sarkokba csillapítást készítünk. Ezt egyszerű házi módszerekkel a korábban említett panelekhez hasonlóan megtehetjük. A szoba 4 sarkába háromszög alapú kereteket készítünk padlótól a plafonig, amit megtömünk porózus csillapítóval (minél sűrűbb gyapottal). Mivel az én szobám rettentő kicsi, ezért az ilyen panelekkel nagyon sok helyet vesztettem volna, egyszerűen vagy nem fértem volna el tőlük, vagy túl kicsi lett volna a háromszögem. Ezért én inkább úgy szereltem fel a fali paneleket, hogy teljesen betoltam őket a sarokba (+ meghagyva mögöttük az 5 cm légrést természetesen). Annyira hatásos lett így is, mint ha mini háromszögeket csináltam volna.
Volt egy kisebb bizonytalanságom is a mélyekkel a tervezéskor: a HS8-as hangfalaim korábban HS7-esek voltak, azért cseréltem őket nagyobbra mert a régi helyükön - ahol az asztalom volt - kissé túlzottan elnyelte a mélyemet a hálószoba akusztikája. A HS7 hangfalat azért választottam mert elég nyers a hangja, nem túlzó a magas és a mély sem, a közép is meg van benne, pont jó (nekem). Szeretném azt mondani rá, hogy lineárisan szól, de ez azért nem igaz (mint ahogy semmire sem). Ez a "pont elég", viszont mélyben elvérzett amikor otthon beüzemeltem őket. Ezért később amikor lehetőségem lett beújítani, megvettem a nagytesókat, a HS8-asokat. Ezek a hangfalak a nagyobb (+1,5") mély hangszórónak köszönhetően éppen annyival több és teltebb mélyet adnak, mint amire szükségem volt. Tényleg kicsi kellett, nem igazán szeretem a túlzó mélyeket... pont ezért esett ki nálam nagyon sok trendi aktív stúdió hangfal a vásárláskor - a legtöbb borzasztóan "közép-lyukasan" szól szerintem (az alacsonyabb árkategóriában), de ez szubjektív vélemény.
A Yamaha HS8 kategóriájában kiemelkedő közép magassal rendelkezik, de mélye sem ennek, sem másnak (ennyiért) nem közelíti meg az igazi "nagy" stúdió hangfalakéit. Ezért kissé féltem a mély csillapítástól, eleve határértéken táncoltam, mi lesz ha elcsillapítom azt a keveset is ami van? - elmélkedtem. Nekem ez az első stúdióm, így nyilván ez a tanuló köröm. Nem akarom lelőni a poént, de persze nem teljesen olyan lett a mélyem, mint amit vártam.
Egy kisebb megjegyzés még a mély témához:
A plusz külön mélyláda használatát abszolút nem tartom jó ötletnek. Ha a rendszerbe bejön egy újabb komponens (hangfal) akkor igen-igen nehéz (lehetetlen?) tökéletesen összehangolni őket egymáshoz. Valahogy sosem lesz az-az igazi szellős hangkép belőle, amit elvárunk a stúdióban. Mindig marad "átfedés" vagy "lyuk". Még akkor is, ha elvileg a közepekhez gyárilag passzoló/tartozó subot veszünk. Ha van ráfordítható összeg, akkor érdemesebb szerintem a hangfalakat lecserélni, nem külön sub-ra költeni.
Az építés során méréseket is végeztem, egy DBX mérőmikrofonnal. A célom nem az volt, hogy egy mérés ábráján minden frankó legyen, hanem az, hogy amit hallok azzal elégedett legyek. Viszont nagy segítség a mérés abban, hogy lássuk mennyit javult/romlott a hangkép a különböző módosítások után, illetve az esetleges problémák kijavításában is elengedhetetlen.
Az első néhány munkafázis utáni mérésem nem teljesen lett "hiteles"... és erre sajnos csak akkor jöttem rá, amikor a szoba már teljesen be lett rendezve. A hangkártya kalibrációjával nem stimmelt minden. Viszont a lecsengési idők mérési eredményeit ez talán nem nagy mértékben befolyásolta, így a különbségek bemutatására talán megfelelnek. A már teljesen berendezett állapotú stúdió méréséhez viszont már minden technikai körülmény rendben volt, így annak az eredménye már kielemezhető (csak a korábbiakkal ne vessük azért össze).
Az üres szobát megmérni értelmetlennek tűnik, de a különbséget csak így láthatjuk igazán. Üresen természetesen olyan volt, mint minden szoba, visszhangzott és brutálisan felerősödött még a pislantásunk zaja is. Először a cloud panel került be a stúdióba / fel a plafonra. Mérés nélkül is megdöbbentő különbségeket tapasztaltam. A visszhang mint ha teljesen megszűnt volna. Egészen különös érzés, hogy egy üres szobában tapsolunk és szinte semmi visszhang. Persze egy kicsike közép-magas lecsengést hallani, ha nagyon figyelünk.
A mérési ábrán is jelentős különbségeket látni. A képen a Z tengelyt kell figyelni, tehát a mélységét! Az egyes frekvenciák lecsengési ideje nagy mértékben rövidült. Ez nagyon jól mutatja, hogy annak is van lehetősége javítania az otthoni akusztikáján, aki azt gondolná hogy esélytelen, mert hát ki az, akinek nincs hely a plafonján? Hány szobát építenek szándékosan hasonló kinézetű állmennyezetekkel, csak mert jól néz ki... hát ha tudnák, hogy még az akusztikát is lehet javítani velük egy kis plusszal!
A cloud után jöttek a fali panelek, amik tovább javították a lecsengési időket. Viszont hiába volt a mérési ábra szerint jobb a helyzet, éreztem, hogy nem az igazi az összkép... nagyon nehéz úgy ítélni és hallani, hogy közben látod a monitoron mi a helyzet. (Na meg persze később be is bizonyosodott, hogy nem volt minden tökéletes az akkori mérésemmel - elsősorban mindig a fülednek higgy!)
A már fent lévő panelek helyén és mennyiségén nem igazán tudtam már változtatni, ezért jött a bebútorozás. Illetve előtte még egy viszonylag vastag szőnyeg a padlóra (ami egyébként borovi-fenyő hajópadló). A padló anyaga is befolyásolhatja a szoba akusztikáját, és bár a szőnyeg is javító tényező, inkább csak kiegészítőnek jó, önmagában kevés. Hasonló a helyzet a függönnyel is. Egy teljesen egyszerű fehér függöny és egy elég sűrű szövésű matt szürke sötétítő függöny került az ablak elé. Ez jelentősen hozzátett a stúdió otthonosságához is, ami szerintem majdnem olyan fontos, mint a jó hangkép. Mivel ez egy kreatív helység, barátságosnak kell lennie amennyire lehet!
Miután bekerült a berendezés legjava, jó ideig szándékosan csak hallgattam a rendszert, nem mértem, hogy az ne befolyásolja a véleményem (ekkor még csak sejtettem). Nagyon szokatlan elsőre a csillapított szoba hangja, még zene nélkül is. A saját beszédhangom és a különböző zajok is másképp "szólnak", például ha leteszem a poharat az asztalra vagy gépelek a billentyűzeten. A zenékben kihallani a különböző "hangszereket", sokkal részletgazdagabb a hangkép, nem nyomja el egy-egy felerősödött frekvencia(tartomány) a másikat. Szeretem a "szellős" szót használni a jellemzésére, de igazából olyan, mint ha egy jobb fejhallgatóval hallgatnánk zenét, csak éppen nincs a fülünkön semmi :) Természetesen ahhoz, hogy ez hallható legyen, megfelelő zenei forrásra van szükség, és még a többi mindenre is (jó hangkártya, jó hangfalak, jó kábelek!). Mivel nincsenek felerősödő visszhangok, ezért saját hangunkat is halkabbnak halljuk bent, hajlamos vagyok ezért kiabálni kicsit a stúdióban - de közben érzem, hogy hiába :D . A hangfalaknak is mintha visszaesne a teljesítményük, de nyilván nem, csak nem erősítik fel a falak a hangokat. Irdatlan teljesítményre nincs is igazán szükség, mivel szinte teljesen ugyanolyan a hangkép 10% hangerőn, mint 60%-on. Egy-egy zenénél persze nem tudom megállni, hogy ne pakoljak oda neki. De aztán elfárad a fülem, lehalkítom, és akkor szembesülök vele, hogy felesleges hajtani, szinte ugyanolyan minden halkabban is. Szerintem ez is jó bizonyíték arra, hogy a csillapításom egész jól működik.
A hangkép pedig... jó-jó de hát nem egészen olyan, mint amit szeretnék. Ezt aztán a mérés is bizonyítja, ami viszont már hitelesnek is tekinthető (a kalibrációk rendben vannak és közben kis rutint is szereztem). A 100 Hz feletti tartomány szépen kiegyensúlyozott lecsengésben (tehát a broadband panelek jól működnek). A menet lehetne egyenesebb, de nem akarok telhetetlen lenni, mint mondtam, ez tökéletes nem igazán lesz.
Viszont sajnos állóhullámok alakulnak ki a mélytartományban, amik 50 Hz környékén indulnak. A mérésen is látható, 50 Hz-nél nagy a csúcs és a lecsengési idő is sokkal nagyobb mint kellene. Ezt sajnos a fülem is észreveszi. Egy nem szakavatott azt mondaná rá, hogy dögös a mély. Mert ugye az 50 Hz körüli mélyek erősebbek, amit általában annyira szeretnek hallani/érezni az általános zene rajongók. Abszolút nem tolakodó, de azért több, mint amit én szeretnék. Féltem, hogy túlzottan elcsillapítom a mélyem, hát "nesze nekem" megcsináltam a bajt magamnak: sok lett :D. Azért nem szomorkodom, jelentősen jobban szól a stúdióm, mint korábban a hálószobám (vagy mint általánosságban bármi, amibe nincs kezelve az akusztika).
Úgy vélem az említett állóhullám kialakulás nagy valószínűséggel leginkább a szoba kismérete miatt jön létre, amin nyilván nem változtathatok. Viszont valamelyest kezelhetem, vagy legalábbis megpróbálom. A mögöttem lévő (tehát a hangfalakkal szemben lévő) rövid falra is készítettem elegendő broadband panelt, de ott nem rögzítettem semmit fixen, hogy tudjak kísérletezni az elrendezéssel. Egyelőre bekerült még ide egy 70 x 210 cm-es polcos szekrény is. A polcok tele vannak pakolva, könyvekkel és sok más egyébbel. Sok kisebb hely van, például az ajtók és az azok körül lévő beugró fal felületei, amikre néhol megpróbálok majd akusztikai szivacsokat rakni valószínűleg. Várhatóan ezek a mélyet nem igazán fogják befolyásolni, viszont a közép-magasokon még "simíthatnak" kicsit, illetve az összképen javíthat.
A szivacsozásról röviden: régebben divatos volt tojástartóval tele ragasztani a home stúdiókat, manapság már az ebay-ről olcsóbban is hozzá lehet jutni különböző akusztikus szivacsokhoz (szakboltokban még mindig horror áron van). A tojástartó és a szivacs önmagában nem igazán javít az akusztikán, hiába ragasztunk be vele minden négyzetcentimétert. Maximum egy abszolút doboz hangú szoba lesz a végeredmény. Ha ehhez a megoldáshoz folyamodunk, akkor legalább azt tegyük meg, hogy ne közvetlen a falra ragasszuk a szivacsot, hanem készítsünk kicsi lábakat rá, amik néhány cm-re eltartják a faltól, úgy sokkal hatékonyabb lesz (azon az elven fog működni mint az én paneljeim). Az ehhez hasonló csillapításra inkább egy felvételi fülkében van szükség (süketszoba), ott nem a lehallgatás számít, hanem az, hogy tényleg csak a szánkból/hangszerünkből kijövő hang jusson be a mikrofonba közvetlenül. Tehát önmagában szivacsot csak így alkalmazzunk, vagy kiegészítésnek a rendes akusztikai panelek mellé.
A stúdió tehát még nem készült el, azt szoktam mondani rá, hogy 90%-os állapotban van. De a hátralévő 10% már sokkal lassabban/nehezebben fog menni. A mérési eredményen látszik, hogy az 50 Hz különböző mode-jainál lyukak vannak (100, 150, 200 Hz...). Ezek remélhetőleg rendbe jönnek / kisimulnak ha sikerül az 50 Hz-et csillapítanom. Erre olyan hangolt panelek jelenthetnek megoldást, amik egy sokkal szűkebb frekvencia tartományban csillapítanak, tehát nem szélessávúak. Többféle technikával lehet próbálkozni, de sajnos ezeknek az elkészítése és hangolása már közel sem olyan egyszerű mint a már meglévő broadband paneleimé. Léteznek számítások és képletek, de ezeknek az elkészítése ilyen DIY szinten mindenképpen csak próbálkozás. Lehetséges, hogy Helmholtz vagy membránlapos rezonátorokat próbálok meg építeni, talán inkább az utóbbi... de majd meglátjuk! Természetesen ezt is dokumentálom majd és írok róla. Sok kísérletezgetés jön innentől, már ami az akusztika tovább javítását illeti. Nyilván van az a szint, amikor nem lehet ebből a szobából többet kihozni már (értelmes mennyiségű belefektetett energiákkal), ezt a pontot is fel és el kell ismerni.
A közeljövőben még egy kis plusz hangulatvilágítást szeretnék beszerelni, illetve mindenképpen valamennyi élő növényt szeretnék berakni a stúdióba. A virágoknak nem lesz könnyű helyet találni, de mindenképpen találok megoldást rá, kell még egy kicsi élet bentre, ezt fontosnak tartom! A távolabbi jövőben biztos, hogy fejlődni fog még a stúdió technikám is, de ígérem minden fontosabb lépésről lesz összefoglaló írás, aki pedig azt nem tudja kivárni kövesse az insta-sztorimat (mert most az a menőség! :D).
Bár többször leírtam, kiemelném a végére, hogy nem vagyok kimondott akusztikai szakember és ez az első stúdió építésem. Remélem sokaknak segítségként szolgál vagy lendületet ad az írásom, ugyanakkor mindenképpen olvassatok utána a témának kimondott szak-csatornákon is, de ami a legfontosabb, hogy egyeztessetek szakemberrel (aki nem feltétlen egy fórumon/csoportban lévő bejegyzésre fog nektek válaszolni!).
Nagyon örülök, hogy már ilyen környezetben dolgozhatok és ilyen minőségben hallgathatok zenét. Azóta jó pár zene szörnyűvé is vált a fülem számára, hallom hogy a mai zene-rengetegnek a javát "1 napos producerek" készítik, a master meg nem megy azért olyan könnyen mint az auto-tune :) De hát ez a mellékhatás meg csak a mocskos igazság, amiről jobb tudni... mint ahogy arról is, ha egy zene gázul szól, mert az bizony a bulikban egy jó PA-n katasztrófa lesz ám!
Köszönöm, hogy olvastál!
by DANEE DEE